A passzív dohányzás és a daganatos betegségek közötti kapcsolat régóta ismert, az Egyesült Államokban jelenleg körülbelül háromezer nemdohányzó, ám passzív dohányfüstnek kitett beteg szenved tüdőrákban. A most megjelent tanulmány szerint a dohányfüst rengeteg kemikáliát és karcinogén anyagot tartalmaz, és másodlagos belélegzése már rövid távon is jelentős károkat okozhat a szervezetben.

A daganatos betegségek mellett a passzív dohányzás más egészségügyi veszélyeket is hordoz: az USA-ban évente ötvenezer szív-érrendszeri halálozás hozható vele összefüggésbe, illetve kutatók nemrégiben felfedezték, hogy a passzív dohányzás hatására csökken a vér antioxidáns szintje, ami növeli a „rossz”, vagyis az LDL-koleszterin felhalmozódását a vérben.

A tanulmány szerint a passzív dohányzásnak az erekre nézve azonnal észlelhető hatásai is vannak: a mások által kibocsátott dohányfüst öt percen át tartó belélegzése csökkenti az aorta, vagyis a főütőér tágulási képességét. Harminc perces passzív dohányzás pedig hirtelen csökkenést okoz a koronária (szív koszorúér) áramlási sebességben. A rendellenességek oka az, hogy a dohányfüst károsítja az artériák belső falának belsejét.

A passzív dohányzás az előbbiek mellett a gyerekeknél is komoly bajokat okozhat, a terhesség alatti dohányzást például már korábban is összefüggésbe hozták a hirtelen csecsemőhalállal (SIDS), újabb kutatások szerint pedig a csecsemőkori passzív dohányzás is a rizikótényezők között szerepel. Emellett gyermekkorban a fül- és légúti fertőzések, valamint az asztma kialakulásáért is felelős lehet a passzív dohányzás.

Mérgező szén-monoxid a dohányfüstben

A dohány égésekor szén-monoxid keletkezik, melyet a dohányosok beszívnak, majd kilélegeznek, a környezeti levegővel pedig a passzív dohányosok is belélegzik. A szén-monoxid színtelen, szagtalan gáz, mely belélegezve a vérben az oxigént szállító vörös vértestekhez kapcsolódik, és tulajdonképpen az összes szervet károsítja.

A „Csökkentse a CO-szintjét” tanulmány szerint a dohányosok által kilélegzett levegő CO-koncentrációja magasabb, mint a levegőminőségi előírások által megengedett maximális érték; a CO mennyisége pedig arányosan nő az elszívott cigaretták számával.

A nem dohányzóknál mért értékek átlaga kevesebb volt, mint a környezet-szennyezési határérték fele, a passzív dohányzók esetében azonban a CO szintje arányosan nőtt a passzív dohányzás időtartamával. Ha például valaki nyolc órán keresztül más dohányfüstjét szívta, annál a szén-monoxid szint kétszeresére emelkedett.

Sok a passzív dohányos Magyarországon

A magyarországi CO-méréseken részt vettek közül a legtöbben a 25-34 éves korosztályban voltak dohányosok, a leggyakoribb dohányterméknek pedig a 99% által szívott cigaretta bizonyult.

Nemzetközi összehasonlításban Magyarországon a nemdohányzók is sok szén-monoxidot lélegeznek be, azaz a passzív dohányzás mértéke jelentős. Az értékek a svéd passzív dohányosoknál a legalacsonyabbak, a görög passzív dohányosoknál legmagasabbak; a magyar passzív dohányosok hátulról a 8. helyen állnak a CO-terhelést tekintetve.

A felmérés eredményeiből az is kiderült, hogy a teljes dohányzási tilalmat előíró jogszabályok és a dohánytermékek adótartalmának emelése az érintett országokban csökkente a dohányfüst jelentette környezetszennyezést, védve a dohányosokat és nemdohányzókat egyaránt.

A CO-mérések folytatódnak, sőt még nagyobb sebességre kapcsolnak a decemberi “téli turnén”.

Mi csábítja dohányzásra a fiatalokat?

A dohányzás elkezdését, vagy abbahagyását több tényező befolyásolhatja.

Barátok, szülők, család: A legtöbb fiatal tinédzser kipróbálja a cigarettát. Gyakran a barátokkal eltöltött idő egyik kelléke lesz a cigaretta, amelyet a kortárscsoporttól kap a gyermek. A barátok és a testvérek befolyásán kívül nagy szerepet játszik még a szülői bíztatás, vagy tiltás is. Azok a gyerekek, akiknek a családjában, vagy baráti társaságában dohányoznak, gyakrabban válik maga is dohányossá.

Lázadás A dohányzás szimbolikus lázadásként is funkcionál, amellyel a gyermek érettségét és rátermettségét próbálja bizonyítani. Azok a gyermekek, akik vonzódnak a felnőttség ilyen látszatához, vagy hajlamot éreznek a lázadásra, maguk is gyakran dohányzó szülőkkel, testvérekkel és barátokkal rendelkeznek, illetve olyan iskolába járnak, ahol a dohányzás általános gyakorlat. A dohányozni kezdő gyermekek önértékelése gyakran alacsony, az iskolában gyengén teljesítenek, és társadalmi helyzetük sem jó.

Gazdaság és reklám Ha a gyermekek számára könnyű cigarettához jutni, ha környezetükben gyakran találkoznak dohányreklámokkal és dohányfüsttel, sokkal nagyobb az esélye, hogy ők maguk is rágyújtanak.

Mit tehetünk?

A cigaretta árának emelése igen hatásosan csökkenti a fiatal dohányzók számát, illetve az általuk naponta elszívott cigaretta mennyiségét. A törvényi szabályozások, amelyek tiltják, hogy kiskorúak dohányárut vásároljanak, illetve korlátozzák a dohányzást az iskolákban, a közterületeken és más munkahelyeken ugyancsak hatásos lépéseknek bizonyultak. A fiatalok dohányzását megelőzni szándékozó intézkedések közül azonban talán a leghatékonyabb a dohánytermékek hirdetéseinek betiltása – amely kiterjed a reklámhamutálcáktól az óriásplakátokig a reklám minden területére.

A legtöbb fiatal le akar szokni, és meg van győződve arról, hogy egyedül is képes ezt megtenni, ez azonban csak nagyon kevesüknek sikerül. Bár a lányok közül többen próbálnak meg leszokni a cigarettáról, a fiúk közül többen járnak sikerrel. A fiatal dohányosoknak saját igényeikre szabott leszokási programokra van szükségük, mivel a felnőttek körében már bevált leszokási technikák náluk nem működnek.

(forrás:vital.hu)

    Segítsen Ön is másoknak a dohányzásról való leszokásban!