A dohányzás Magyarországon évente 35 000 ember halálát követeli. Az áldozatok fele életének ötvenes éveiben, másik fele hatvan éves kor felett hal meg a dohányzás közvetlen következtében. Évente ennyi ember halála lenne elkerülhető, ha nem váltak volna dohányossá tizenéves és huszonéves korukban.

Néhány éves dohányzókarrier után mely idő alatt a szervezet folyamatosan károsodik függőség alakul ki, mely erősebb, mint az alkohollal vagy bizonyos "keményebb" drogokkal szembeni függőség. Ekkor a dohányzásról való lemondás már rendkívül nehézzé, sokak számára egyenesen lehetetlenné válik.

A függőséget okozó hatás gyermekekben gyorsabban, de fiatal felnőttekben is már 3-4 év alatt biztosan kialakul. A rendszeres dohányosokban kialakuló függőségnek három összetevője van.

Fizikai hozzászokás

A nikotin ugyanazokra az érzékeny területekre (receptorokra) hat az agyban, mint a kokain vagy a heroin, fokozza a dopamin nevű, az ingerület átvitelt befolyásoló anyag elválasztását. Ezen anyag felszabadulása kellemes érzés kialakulásával jár. A függőség (dependencia) azt jelenti, hogy bizonyos idő eltelte után, ha a szerrezet nem jut hozzá mindennapi nikotinjához, egyénenként változó súlyosságú kellemetlen tünetek kialakulásával "válaszol".

A megvonásos tünetek bár néhány hét alatt megszűnnek, a receptorok érzékenysége azonban még hónapokkal a dohányzás abbahagyása után is magasabb. Többnyire ezért esnek vissza a dohányzásról leszokni szándékozók a cigarettázás elhagyása utáni 3 hónapon belül (35-40%-uknak azonban sikerül elsőre leszokni!).

Pszichés hozzászokás

Bizonyos élethelyzetek megoldásához a dohányost a cigaretta segíti hozzá: csökkenti a feszültségét, megnyugtatja, segít érzelmeit kordában tartani, lehetőséget nyújt arra, hogy a munkától egy pillanatra elszakadjon. A pszichés hozzászokás nyilvánvalóvá válik, amikor a volt dohányos még néhány hónapos dohányzásmentes periódus után is bizonyos élethelyzetekben leküzdhetetlen vágyat érez arra, hogy rágyújtson.

"Szociális" hozzászokás

A kortársak, a kollégák, az iskolatársak, a barátok dohányzása láttán mások is kedvet kapnak arra, hogy a cigarettát megkóstolják. Látva a többiek dohányzását, a kíváncsiság hajtja arra gyermekeinket, hogy ők is kipróbálják a cigarettát: barátaik (vajon barátok-e?) megkínálják őket, sőt sok esetben a szülők szeme láttára szokik rá a gyermek a dohányzásra! Ha a társadalom normálisként fogadja el a dohányzó magatartást, nem csodálkozhatunk azon, hogy gyermekeinket semmilyen tanító "jó" szó nem tántoríthatja el attól, hogy amit az iskolában, utcán, televízióban, moziban, mi több, a kórházban, rendelőben állandóan látnak, és amire díszes óriásplakátokon, folyóiratokban és mozikban csábítják őket, ki ne próbálják maguk is.

A tüdő és a légutak károsodása

A dohányzás előidézte károsodások elsősorban és legkorábban a légutakban és a tüdőkben alakulnak ki. Nem térnék ki részletesen a dohányzás úgynevezett indikátorbetegségének, a tüdőráknak a tárgyalósára vagy az idült hörghurutra és tüdőtágulásra. (Az "indikátorbetegség" elnevezés azt jelenti, hogy egy társadalomban a tüdőrákos esetek és a dohányosok száma között igen szoros összefüggés mutatkozik.) Ezek általában közismertek. Legyen elég annyit megjegyezni, hogy a felemelkedőben levő dohányipar "jótékony" tevékenysége eredményeként a dohányosok számával egyetemben Magyarországon 1970 és 1995 között a férfi tüdőrákosok száma két és félszeresére, a női tüdőrákos esetek száma háromszorosára nőtt.

Röviden utalnék azonban az Angol Mellkas Társaság (BTS) 1998. december megjelent közleményére, melyben arra figyelmeztetnek, hogy dohányos nőknél kétszer nagyobb a valószínűsége annak, hogy kialakult tüdőrákjuk gyógyíthatatlan lesz. A 65 év alatti dohányos nők körében kétszer nagyobb a kissejtes tüdőrák kialakulásának valószínűsége, mint férfiaknál. E daganattípus gyógyulási esélyei rendkívül csekélyek. 10-ből 7 esetben a műtét már daganat felfedezése pillanatában elkésett, betegek 50%-a a diagnózis felállításától számított 6 hónap múlva már nem él!

A lehetséges magyarázatok közül ki emelendő, hogy mivel gyakrabban szívnak egyébként ugyanolyan mértékben káros "light" cigarettát, a nők gyorsabban és mélyebben lélegzik be a cigaretta füstöt azért, hogy a kisebb nikotintartalmú cigarettából is "megfelelő" mennyiségű nikotinhoz jussanak. Így a kátrány és egyéb daganatkeltő anyagok a légutak teljes hosszán akadálytalanul kifejthetik sejtkárosító hatásukat (Akár még "light" cigarettára rászokó leánygyermekeinket is különösen óvjuk!)

Szívükre veszik?

A dohányosok ereiben az érelmeszesedés folyamatai felgyorsulnak, és kiterjedtebbel is, mint a nemdohányzók esetében, valamint romlik a különböző szervek vérellátása is. A koszorúér betegség szempontjából a dohányosok veszélyeztetettsége legalább kétszerese a nemdohányzók esetén tapasztaltnak.

Ha a szív és érrendszeri betegségek egyéb kockázati tényezőivel vetjük össze a dohányzás hatásait, azt tapasztaljuk, hogy míg a dohányzás egymagában a szív és érrendszeri megbetegedések 21 %-áért felelős, addig az ülő életmód 19 %-áért, a magasvérnyomás betegség és az örökletes tényezők pedig mindössze 8, illetve 7 %-áért Ha ezeket az egymás hatását erősítő, fokozó kockázati tényezőket kiküszöbölnénk, a szív és érrendszeri betegségek okozta halálozás jelentősen csökkenthető lenne. Ez évente körülbelül 14 000 magyar életben maradását jelentené.

A nők szív és érrendszeri betegségekkel szemben nemi hormonjaik kedvező hatásai miatt némi "védettséget" élveznek (természetesen csak a fogamzó képesség, tehát a menstruáció fennmaradásáig). E helyzeti előny egy csapásra megszűnik, ha a nő dohányos.

Válogatott kínok között

Ejtsünk szót röviden egyéb, a dohányzással kapcsolatba hozható bántalmakról is! 

Daganatos betegségek

♦ A dohányzás jelentősen emeli az ajak, szájüreg, garat, nyelőcső, gége, légcső rosszindulatú daganatainak előfordulási gyakoriságát. A kockázat többszörösére nő, ha a dohányzás túlzott alkoholfogyasztással párosul.

♦ A felmérések szerint a hasnyálmirigy daganatai dohányosoknál jóval gyakrabban fordulnak elő.

♦ A húgyhólyag rosszindulatú daganatainak férfiak esetén 50%a, nők esetén 25%a összefüggésben áll a többéves dohányzással.

♦ Az emlőrák kimenetele rosszabb, ha a nő dohányzik, és a méhnyak rák úgyszintén gyakrabban fordul elő dohányzó nők esetében.

Fekélybetegség

Szintén kevésbé közismert, hogy a fekélybetegség (gyomor és nyombél), valamint a savnak a nyelőcsőbe való visszafolyása ("reflux") kisebb gyógyulási eséllyel bírnak a dohányzás miatt.

Bürger-kór

Végül, de nem utolsósorban szeretnék kiemelni egy olyan érbetegséget, mely szinte kizárólag a 20 és 40 év közötti, dohányzó férfiaknál fordul elő (a betegeknek csak 5%nő). Ez a Bürger-kór, vagy latin megjelöléssel a thrombangiitis obliterans.

A betegség lényege, hogy a végtagok kis verőereiben (ritkábban a gyűjtőerekben vagy "visszerekben") vérrögök keletkeznek, melyek elzárják az eret, és vérellátási zavart idéznek elő. A betegség eredetét kutatók nem zárják ki, hogy ez bizonyos örökletes hajlamú egyének késői, allergiás reakciója a dohányzásra. A láb hideg, zsibbadt, "ég", fáj, majd kifekélyesedik és elhal. Ha a beteg nem hagyja el a dohányzást, a betegségnek mindig amputáció a vége. Bármilyen érsebészeti műtéti megoldás is csak akkor jön szóba, ha a beteg már nem dohányzik, különben csak felesleges költség az egészségügy számára.

Mindezen betegségeket és azokat, amelyekről most nem esett szó, jobb megelőzni, mint gyógyítani. A betegségek ugyanis többnyire nem gyógyulnak nyomtalanul. Ezért is kell fontolóra vennie minden dohányosnak, hogy mihamarabb meghozza élete legértékesebb döntését: lemond a dohányzásról, hogy tovább élvezhesse az élet egyéb örömeit.(forrás:vital.hu)